Nagy erdélyi körutazás barangolás Szászföldön és Székelyföldön

Szerző: | 2022. jún. 20 | Határtalanul

Beszámoló

Határtalanul program

Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

Nagy erdélyi körutazás barangolás Szászföldön és Székelyföldön

HAT-20-01 Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

 

2020-ban sikeresen pályáztam osztályommal az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett  Határtalanul Program tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázaton, amelynek keretében egy öt napos erdélyi körút megszervezésére kaptunk lehetőséget. Sajnos a Covid helyzet miatt nem tudtunk elutazni Erdélybe a következő évben, viszont szerencsére a pályázati összeg felhasználási idejét meghosszabbította a Bethlen Gábor Alapítvány, így idén –2022. május 16 – 20 között – lehetőségünk nyílt az utazásra. Összesen 20 diák és 2 kísérőtanár- Mecseki Szilvia tanárnő és jómagam- vett részt az utazáson, melyet a Csillagösvény Utazási Iroda szervezett meg nekünk. Velünk tartott Tánczos Erzsébet idegenvezető is.

Tanulmányi kirándulásunkat előkészítő tevékenység előzte meg, melynek során diákjaim felkészültek az útra. Áttekintettük a kirándulás állomásait: a gyerekek kaptak egy-egy olyan erdélyi települést, amit utunk során meglátogatni terveztünk, és azokról kellett egy kiselőadást tartaniuk a többieknek.

  1. nap: Budapest -Arad – Marosillye – Déva

Reggel 6 órakor indultunk Budapestről. Első állomásunk Arad volt, ahol megnéztük a Szabadság-szobrot, majd a Városházán egy kedves, ott dolgozó hölgy vezetett minket körbe. Kicsit barangoltunk a városban, majd folytattuk az utunkat.

Marosillyére mentünk, ahol meglátogattuk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szülőhelyét, és egy interaktív történelemórán vettünk részt. Informatív, izgalmas és tanulságos előadást láthattunk, a gyerekek beöltözhettek korhű ruhákba is.

Innét robogtunk is tovább Dévára a Szent Ferenc Alapítványhoz, ahol bepillanthattunk az ott élő gyerekek életébe, megismerhettük mindennapjaikat. Egy nagyon helyes lány, Annamari mesélte el nekünk, hogy hogyan élnek, mivel foglalkoznak. Érdekesnek találták a gyerekek az ottaniak Magyarország iránti tiszteletét, szeretetét, illetve azt, hogy milyen fontos az ott élőknek a magyar kultúra megőrzése. A szállás felé elhaladtunk a híres Déva vára mellett is. Első esténket egy mesebeli szálláson töltöttük, ahol a házigazdák meleg étellel, puha ágyakkal és szívélyes fogadtatással vártak bennünket.

  1. nap: Nagyszeben – Törcsvár – Brassó – Sepsiszentgyörgy

A második napot városnézéssel indítottuk Nagyszebenben, vagyis Hermannstadtban, amely a szászság legfőbb városa, és 2009-ben Európa Kulturális Fővárosa is volt. Bevehetetlen falakkal körülvett belvárosa, Közép-Európa legnagyobb középkori főterével, teljes épségben vészelte át a történelmi korok viharait. Meglátogattuk a Kis-, Nagy- és a Huet piactereket, megnéztük a híres várostornyát, és átmentünk a Hazugok hídján, ahol mindenki baj nélkül átkelt.

Utunk Törcsvárra, a káprázatos szász határvárhoz vezetett, ahol a Nagy Lajos király parancsára emelt csodaszép várat néztük meg, amelyet azért építettek anno, hogy az ide helyezett őrséggel visszaverhessék a Törcsvári-szoros útján gyakorta betörő, zsákmányra éhes havasalföldi csapatok támadását. Jelenlegi berendezését Mária királynő átalakításainak köszönheti, ugyanis ő a két világháború közötti időszakban középkori várból királyi nyaralóvá alakította. Itt megemlékeztünk arról, hogy amikor II. Rákóczi György harmadszorra is Erdély fejedelme lett, Mikes Mihály seregével éjjel váratlanul megjelent a vár alatt, székely katonái megmászták a falakat, és Törcsvárt elfoglalták.

Harmadik állomásunk Brassó volt, ahol megtekintettük Közép-Európa egyik legnagyobb gótikus templomát, a Fekete-templomot, majd megkerestük Európa egyik legkeskenyebb utcájának elismert Cérna-utcát, és a gyönyörűen felújított, szász és magyar történelmi nevezetességeket elénk táró tágas főteret. Sajnos elkezdett esni az eső, így rövidebb sétát tettünk, mint ahogyan terveztük. Ezután Sepsiszentgyörgyön megkerestük a szállásunkat, és megvacsoráztunk. 

  1. nap: Prázsmár –Szent Anna tó-Csíkszereda

A harmadik napot Prázsmáron kezdtük, ahol meglátogattuk az UNESCO világörökség részeként elismert erődtemplomot. A három várfallal körülvett erődítmény veszély esetén a teljes falu lakosságának menedéket nyújtott akár több hónapra is: itt tárolták az élelmet, és az erőd falain belül működött az iskola és a templom is.

Ezt követően látogatást tettünk Székelyföld leggazdagabb skanzenjében, a Haszmann Pál

Múzeumban. A nagy kapun belépve az udvarra, szemünk elé tárult egy gyönyörű park, közepén a nemesi udvarházzal, kúriával, tőle jobbra a szabadtéri múzeum, beépített, eredeti bútorzatú székely házakkal. A legendás alapító, az idén elhunyt Haszmann Pál leánya mutatta be nekünk az itt fellelhető kincseket. Az idegenvezetés után a gyerekek a parkban szaladgáltak, élvezték a mozgást a buszban töltött hosszú idő után.

Innét a Szent Anna-tóhoz mentünk, amely egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység kialudt vulkáni kráterében. Körbesétáltuk a csodaszép tavat, kicsit tartva attól, hogy medvékkel is találkozunk. Szerencsére nem így történt, és a túrát egy ízletes, igazi erdélyi kürtőskaláccsal fejeztük be a tó partján.

A nap utolsó állomása Csíksomlyó volt, ahol felkerestük a csíksomlyói kegytemplomot. Itt éppen misét tartottak, ami sok gyerekre nagyon nagy hatással volt. Innét ellátogattunk a somlyói borvízforráshoz, majd a vállalkozó szellemű gyerekekkel megmásztuk a Kálvária dombot, ahol a Keresztút 14 stációja látható 1868-as kőkeresztekkel jelölve. Ez a Salvator kápolnához vezető zarándokút is egyben, mely a nyeregbe visz, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk a Csíki-medencére. Innen a Barátok feredőjét is érintve sétáltunk le a kegytemplomhoz és a mellette álló, impozáns ferences kolostorhoz.

  1. nap: Gyimesbükk – Székelyudvarhely- Szejkefürdő

Gyimesbükk a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál, az ezeréves határon fekszik. A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a régi román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza, ahol egy idős bácsi tartott nekünk egy rövid idegenvezetést. Trianonról is megemlékeztünk, megbeszéltük, hogy a békeszerződés hogyan változtatta meg Magyarország határait, és ennek milyen gazdasági, társadalmi következményei lettek. Az ezeréves határon megismertük a tatárbetörések történetét is, valamint a 2. világháború eseményeit és a Sebő Ödön vezette 32-es határvadász zászlóalj hősies helytállását is.

Átellenben a karanténba helyezett, fertőzésgyanús határátlépők számára épült Kontumáci kápolnához is felkapaszkodtunk, majd egy rövid buszozás után tartottunk egy fotószünetet a csíkszépvízi víztározónál.

Innét Székelyudvarhelyre utaztunk, ami egy 95%-ban magyarlakta város. A gyerekek számára nagyon érdekes volt, hogy bár nagyon messze voltunk Magyarországtól, itt mégis mindenki magyarul beszélt. Megnéztük a város szép főterét és környékét, meglátogattuk Orbán Balázs síremlékét, megnéztük a turul madaras milleniumi emlékművet és a Nemzeti szoborparkot is. A gyerekek nagyon örültek a szabadidőnek is, ami alatt szabadon kószálhattak a városban, átérezve, hogy milyen is otthonunktól több száz kilométerre úgy érezni magunkat, mintha egy másik Magyarországon lennének.

Székelyudvarhely után Szejkefürdőn álltunk meg, ellátogattunk Orbán Balázs sírjához, melyhez székelykapuk során át gyalogoltunk fel a hegyoldalba. Orbán Balázs bejárta Székelyföldet, eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett, és munkája eredményeként 1868–1873 között hat kötetben kiadta fő művét A Székelyföld leírását, mely azóta is egyedülálló alkotás Székelyföldről történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból. Innét Farkaslakára mentünk, ahol elfoglaltuk szobáinkat, majd megvacsoráztunk. 

  1. nap: Fehéregyháza- Segesvár – Budapest

Az ötödik nap korán keltünk, egy gyors reggelit követően már 8 órakor a buszban ültünk és robogtunk Fehéregyházára, ahol koszorút helyeztünk el az Ispánkútnál, Petőfi Sándor feltételezett elestének helyszínén.

Utolsó állomásunk a csodaszép Segesvár volt, ahol bejártuk a várfalakkal és bástyákkal körülölelt történelmi városközpontot, amely 1999 óta világörökségi oltalom alatt áll. Az óratornyot sem hagytuk ki természetesen, amely a város jelképe és egyik legismertebb műemléke.

Mikor végeztünk a városnézéssel, visszaültünk a buszba, és pár rövid egészségügyi szünettől eltekintve meg sem álltunk Budapestig. Fáradtan, de tele élményekkel érkeztünk haza.

A program lezárása

Pár nappal hazatérésünk után, május 25-én a Határtalanul! pályázat keretében, a Magyarság Háza által szervezett filmvetítésen vettek részt a gyerekek az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Törpének lenni egy óriásoknak szánt világban című filmet néztük meg, ami egy korlátozott mozgásképességű fiatal erdélyi lány életét mutatta be annak minden szépségével és nehézségével.

A következő napokban 1-1 osztályfőnöki óra keretében a gyerekek párban az átélt élményeikből és az út során szerzett tapasztalataikat felhasználva készítettek prezentációkat, melyeket az Összetartozás Napja keretében a többi felsős osztályban bemutattak, és válaszoltak a felmerült kérdésekre.

Az intenzív program alatt és az azt követő munkában a gyerekek is jól elfáradtak, de a megszerzett élmények és új ismeretek, illetve a határon túl élő magyarság egy kis részének megismerése feledtette ezt.

 

Hofer Ágnes és Mecseki Szilvia

 

 

Naptár

hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
h
k
s
c
p
s
v
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2