Régóta szemeztem ezzel a kurzussal, mindig is kíváncsi voltam a „finn csoda” hátterére. 2024. július 14-19. között vált lehetővé, hogy közelről megismerkedjek ezen oktatási rendszerek legalább egy kis szeletével. A kurzus 4+3 napba sűrítve mutatott egy kis ízelítőt a két iskolarendszerből, és bár diákokkal nem találkoztunk, több oktatási intézményt meglátogattunk. Helsinkiben Tuovi Ronkainen oktatási szakértő, biológia-földrajz szakos tanár vezetett be a finnek titkaiba először elméleti síkon, majd sok-sok gyakorlati példával. A programba belefért a tankonyha kipróbálása áfonyapite-sütéssel, környezeti nevelés közelről nemzeti park látogatással, vidéki technikaóra, szünidei művészeti foglalkozás gyerekeknek, AI-használat és könyvtári program – emellett az európai jelenlevő nemzetek (németek, görögök, spanyol, olasz, horvát, cseh és magyar résztvevő) folyamatosan összehasonlíthatták módszereiket egymással és a finn/észt megoldásokkal.
A 3 napos észt program egy időutazás volt a szovjet időktől napjainkig – tanárunk egy történész és zenész vénával megáldott matematikus, Mart Laanpere egyetemi tanár volt, rengeteg tudással az élet sok területéről. Megtudtuk, hogy az észtek mintaként tekintenek a rokon finnekre, sok mindent hasonlóan alakítanak az oktatási rendszerben is: náluk is elsődleges a bizalom, és büszkék PISA-eredményeik mellett kóruskultúrájukra is. Az órák itt is gyakorlat-orientáltak voltak, többek között az is kiderült, hogy az átlagos vidéki észt kisgyerek 7 éves korától egyedül jár iskolába – télen ha nem gyalog, akkor sífutóléccel.
A sok tanulságot, élményt szívesen megosztom kollégáimmal, és hálásan köszönöm, hogy az életre szóló tapasztalat részese lehettem.
