2025.05.12. és 2025.05.16. között lehetőségem nyílt egy Erasmus job shadowing program keretében Finnországba, Kuopio városába utazni, és meglátogatni egy iskolát (Kuopion taidelukio Lumit), valamint megfigyelni az ott dolgozó tanárok, illetve az ott tanuló diákok környezetét. Bár az iskola alapvetően művészeti fókusszal rendelkezik, ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy a többi tantárgy oktatására is komoly hangsúlyt fektetnek, és a lehető legkomolyabb felszereléseket biztosítják a tananyag elsajátításához. Az iskola három színházteremmel, több táncteremmel és öltözővel rendelkezik, ahol nem csak a diákok, de a városi színház is szokott előadásokat tartani. Szinte minden tantárgynak van egyedi, az adott tudomány tanításának sajátosságait leginkább kiszolgáló tanterme.
A szaktanárokkal folytatott beszélgetésből kiderült számomra, hogy az oktatás Finnországban egy rendkívül komolyan vett része közéletnek, így minden feltételt biztosítanak az iskolák számára, hogy a lehető legmagasabb színvonalon megvalósíthassák a pedagógusok az óráikat. Az egyik tanár, akinek a foglalkozásán jelen voltam így nyilatkozott: „Túl alacsony Finnország népessége ahhoz, hogy elpocsékolják a tehetségeket azzal, hogy nem fedezik fel őket.”
A felszerelt tantermek mellett az iskola rengeteg közösségi térrel rendelkezik, ahol egész nap közösen tanuló diákokat láthattam. Itt fontos megjegyezni, hogy Finnországban a diákok saját maguknak rakják össze az órarendjüket, így nincs egységesített csengetési rend, minden óra más idősávban van megtartva. A közösségi terek áramforrásokkal és kényelmes ülőalkalmatosságokkal felszereltek, valamint az iskola több helyén külön zajszűrő fülkék is vannak azon diákoknak, akik teljes csendben kívánnak dolgozni. Az iskola életében a másik fontos közösségi tér a közös étkező, ahol a tanulók ingyen ebédelhetnek, illetve szerezhetnek maguknak vizet vagy tejet.
A fejlett iskolakörnyezet a tanórákra is hatást gyakorol. A magyar rendszerrel ellentétben Finnországban a tanórák nem 45, hanem 75 percesek, ami lehetővé teszi a tananyagban való komolyabb elmélyülést. Ezzel együtt azt is fontos megemlíteni, hogy a diákoknak jelentősen kevesebb tanórájuk van egy adott nap, mint Magyarországon. A tanulók nemcsak az alaptárgyak közül válogathatnak, hanem az alaptárgyakat kiegészítő, vagy a mi iskolánkban nem is tanított tantárgyakat is felvehetnek (pl. társadalomtudományok, filozófia). A másik szembetűnő különbség az órák szerkezetét tekintve a rugalmasság. Magyarországon alapvetően minden tanóra kőbevésett keretekkel rendelkezik: az órát a tanár köszönéssel kezdi, ezt követően megkezdi a tananyag átadását, és kicsöngetés előtt megpróbálja befejezni az adott témakört. Finnországban az órák szerkezetének felépítése hasonló, de a keretek abszolút kötetlenek. A diákok bármikor csatlakozhatnak az órához, illetve bármikor el is hagyhatják a tantermet, nem szükséges megvárniuk az óra végét, vagy engedélyt kérni a tanártól. Minden diák saját laptopot kap, amin elvégezheti iskolai feladatait, de a tanórán nem kötelező számukra megcsinálni az órai feladatokat. Minden finn diák vizsgaidőszakokra készül, ami egy tanév során náluk többször is van. Ha átmennek a vizsgán, akkor folytathatják a tanulmányaikat, de ha nem, akkor kezdhetik az adott tantárgy elemeinek elsajátítását elölről. Mindezt összegezve kijelenthető, hogy a finn diákoktól középiskolai tanulmányaik kezdetétől jelentős önállóságot és felelősségtudatot várnak el. Az egyik pedagógust megkérdeztem, hogy mi erről a véleménye, és kettős észrevételt fogalmazott meg: „Egyfelől hasznos és jó, hogy a diákjaink egészen fiatal koruktól önállóságra vannak nevelve, de másfelől nem biztos, hogy minden diákunk tud élni ezzel a szabadsággal.” A teljes kép átadása érdekében viszont azt is meg kell jegyezni, hogy nem igazán tapasztaltam fegyelmezetlen magatartást a tanórákon, amiből arra következtethetek, hogy aki az órán jelen van, az valóban saját akaratából, motiváltan kíván részt venni az általa választott foglalkozásokon.
Beszámolómat a diákok, a tanárok és a társadalom általános, oktatás felé gyakorolt hozzáállásával zárnám. A finn oktatás világhírű, és rengeteg írásos vagy videós forrást találhatunk arra, hogy ez mivel magyarázható. Az általam tapasztaltak alapján én az oktatásba vetett bizalmat látom a siker kulcsának. A finn kormány jelentős forrásokat fordít az oktatásra, mert bíznak az iskolákban és az abban dolgozó szakemberekben. A diákok elvégzik a feladatokat és bemennek az órákra, de nem azért, mert kötelező, hanem bíznak abban, hogy ez szükséges az általuk elérni kívánt célok teljesítésében. A társadalom is bízik az oktatásban, és az iskolákat, valamint az abban dolgozó tanárokat megbecsülik. Véleményem szerint ez a legfontosabb tanulság, amit Finnország átadhat más országoknak: az oktatásba és a tudásba vetett hit.
