A holokauszt emlékévhez kapcsolódva különféle változatos programok valósultak meg iskolánkban, melyek szervezője, koordinálója Ébner Zsuzsa tanárnő volt.
A 9. kny tanulói a Szembenézés Alapítvány és a Holocaust Education Ireland közös projektjében, a Krókusz projektben vett részt. 2024 őszén a tanulók elültették az iskola kertjében a krókuszhagymákat, és a tanévben három foglalkozáson vettek részt. Az első, bevezető foglalkozáson arról beszélgettek, hogy mit is jelent nekik a Fahidi Éva néni fővédnöksége alatt álló nemzetközi projekt jelmondata “Virággal az erőszak ellen”, reflektáltak személyes célkitűzésekre, majd pedig egy olyan órán vettek részt, melyen átfogó képet kaphattak a Holokausztról és megismerték a témakörhöz kapcsolódó eseményeket, fogalmakat. A második foglalkozás keretében a tanulók Yad Vashem kártyák mentén beszélgettek dilemmákról, döntési helyzetekről, egyéni sorsokról. A projektet egy érzékenyítő foglalkozás zárta.
A 9. ny tanulói egy komplex foglalkozáson vettek részt, melynek első lépéseként – akárcsak évfolyamtársaik – egy bevezető óra keretében kaptak átfogó képet a Soáról, megismerkedtek az alapfogalmakkal, eseményekkel, beszélgettek mindarról, ami Hitler hatalomra kerülését követően történt Németországban, többek között a zsidóellenes lépésekről, a náci ideológia természetéről, az táborokban raboskodó foglyok dehumanizálásáról, a táborok világáról. Ezt követően megtekintették a Rosenberg Dani balladája című dalhoz készült videóklipet, majd kisebb csoportokban osztották meg gondolataikat, érzéseiket a látottakkal kapcsolatban. A foglalkozás zárásaképpen a diákok meggyújtották a Sárga Gyertya projekthez kapcsolódó gyertyákat, és ilyen módon emlékeztek az áldozatokra.
A 9.a osztály mikrotörténeti szálon indult el, és megannyi különböző forráson – fotók, naplóbejegyzések, korabeli cikkek – keresztül ismerkedtek meg a II. kerületben született költőnő, Szenes Hanna életútjával. Hanna nagyon rövid élete alatt nemcsak csodás verseket írt, de a II. világháború poklában a brit hadsereg rádiós tisztjeként részese volt egy missziónak, melynek célja az volt, hogy zsidókat mentsenek ki az időközben már megszállt Magyarország területéről. A diákok meghallgatták Garai Róbert színművész tolmácsolásában Hanna Ember című versét, majd arról beszélgettek, mi mindent üzen nekik a vers megannyi esztendő távlatából. Bereczki Fanni 9.a osztályos tanuló később Hannáról írta azt az esszéjét, melyet elküldött a Brit Nagykövetség “Az én Hősöm” című pályázatára. Fanni munkáját a nagykövetség oklevéllel ismerte el.
A 9.b osztály egy rendhagyó történelemóra keretében virtuális sétát tett Krakkó városában. Beszélgettek a náci megszállás előtti Lengyelországról, a zsidó közösség háború előtti mindennapjairól, majd különböző forrásokon – fotók, filmrészletek, naplóbejegyzések, levelek – keresztül feltérképezték mi minden történt az ország szívében 1939 őszétől kezdődően. Betekintést nyertek a krakkói gettó falai mögé, ellátogattak többek között a Székek emlékműhöz, Pankiewicz patikájához és Schindler gyárához is. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy milyen volt az élet a krakkói gettóban, miként válhatott egy egyszerű gyógyszertár menedékké – a remény szigetévé a kétségbeesés tengerében –, és hogyan történhetett meg, hogy sokan nem hittek Jan Karskinak, amikor a világ elé tárta a borzalmakat. Schindler kapcsán pedig arról beszélgettek, hogy milyen utat is járt be ő, hogyan lett náciból embermentő. Előtérbe kerültek a gettó falai között élő gyerekek is. Anita Kuenstler személyes élettörténete mentén különböző dilemmákat vizsgáltak: Mit érezhettek a szülők akkor, amikor eldöntötték háromhónapos gyermeküket kicsempészik a gettóból? És vajon mekkora kockázatot vállalt a Zendler család azzal, hogy befogadta a kislányt?
A 10.a osztály tanulói rendhagyó történelemórák keretében a Holokauszt szereplőire fókuszáltak: első lépésként kisebb csoportokban beszélgettek áldozatokról, elkövetőkről, embermentőkről, csendes szemlélőkről, majd pedig különböző források – fotók, visszaemlékezések, Nürnbergi per anyagai, védlevelek, versek – mentén megannyi fontos kérdést vitattak meg. Beszélgettek az ellenségkép kialakításáról, arról, hogyan dehumanizálták a nácik és kollaboránsaik az áldozatokat, de kitértek arra is, hogy kik és miért válhattak elkövetőkké. Döntési helyzeteket, dilemmákat is vizsgáltak. Mennyire tehető felelőssé valaki, aki segített kidolgozni a zsidóellenes törvények jogi hátterét? Hogyan látjuk 80 év távlatából azokat a rendőröket, akik kézre kerítették a bujkáló zsidókat, vagy éppen a haláltáborokba tartó vonatok mozdonyvezetőit? És azokat, akik “csak” csendes szemlélők voltak? Milyen kockázatot vállaltak az embermentők? Mi mindenre volt szükségük ahhoz, hogy segítő kezet nyújtsanak, hogy az emberség lámpásai legyenek az emberiség legsötétebb óráiban?
A 10.b osztály júniusban vesz részt a Centropa Alapítvány egy kiscsoportos iskolai workshopján, melynek keretében közelebbről megismerkedhetnek a HerStories projekttel és olyan zsidó nők történeteivel, akiknek az életútján keresztül nyomonkövethetjük a 20. század sokszínű európai zsidó történelmét. Az életutak nem csak az üldöztetésről szólnak, hanem a Holokauszt előtti évekről, és a II. világháború utáni újjáépítésről is.
A 11.a osztály tanulói egy rendhagyó foglalkozás keretében kaptak árnyalt képet Auschwitz-Birkenauról. Fotókat elemeztek az Auschwitz- és a Höcker-albumból, beszélgettek a foglyok által készített rajzokról, valamint visszaemlékezéseket olvastak a tábor parancsnokától, Rudolf Hösstől és túlélőktől – többek között Fahidi Éva nénitől és Löfflerová Katarínától. A tanulók megismerhették, hogyan teltek a mindennapok a táborkomplexumban. Betekintést nyerhettek többek között Auschwitz I-ben az ötödik blokkba –, ahol napjainkban a deportáltak által magukkal hozott tárgyak egy töredékét őrzik –, megnézték a sorakozóteret, Höss egykori lakóházát és a magyar barakkot. Birkenauban pedig a beszélgettek a rámpa jelentősségéről, arról, hogy milyen volt a fabarakkokban élni, és hogy mi is történt a “Szaunában”, valamint a tábor úgynevezett “Kanada” részén.
A 11.b osztály májusban egy olyan foglalkozáson vesz részt, amely a jogfosztás folyamatát és módszereit állítja középpontba. A tanulók Berlin egyik negyedében tesznek virtuális sétát és azokról a lámpaoszlopokra kihelyezett táblákról beszélgetnek majd, melyek a jogfosztás egyes állomásait mutatják be. Nemcsak a klasszikus zsidótörvények kerülnek szóba, hanem olyan intézkedések is, amelyek gyakran kimaradnak a tankönyvekből. Mit jelentett a hétköznapokra nézve a rádió beszolgáltatása? Milyen következményei voltak annak, hogy kulturális intézmények és sportegyesületek ajtajai záródtak be zsidók előtt? Hogyan élték meg azt, hogy nem vásárolhattak tortát cukrászdában, vagy éppen friss tejet, tojást? Milyen következményei voltak annak, ha egy kanári énekelt egy ablakpárkányon, amikor már életben volt az a törvény, miszerint zsidóknak kisállatuk sem lehet. Mit jelentett, hogy árja és nem árja gyerekek nem játszhattak többet együtt? A beszélgetések során szó esik majd alapvető emberi jogokról és azok semmibe vételéről, arról, hogyan szűkült be a zsidó közösség élettere Hitler hatalomra jutása után, és hogy miként borították be Európa egét a sötét viharfelhők.
A tizenegyedikes történelem fakultációs csoportok 2024 decemberében ellátogattak Az Élet Menete Alapítvány klubhelyiségébe, ahol részt vettek egy rendhagyó foglalkozáson melynek segítségével árnyaltabb képet kaphattak a II. világháborúról és Birkenauról. Az óriásmakett köré szervezett interaktív program után a diákok közösen részleteket néztek meg az alapítvány „Emlékszel?” című filmjéből, amelynek kapcsán mély és gondolatébresztő beszélgetés alakult ki. A film négy túlélő történetét mutatja be, ahogyan a 2024-es nemzetközi menetre készülnek, hogy mindegy 80 évvel később ellátogassanak Auswchwitzba. Ezúton is köszönjük az alapítványnak a lehetőséget!
A 12.a osztály diákjai a HerStories projekt keretében megismerkedtek Szekeres-Varsa Vera holokausztúlélő történetével, majd februárban lehetőségük nyílt a Café Centropának köszönhetően találkozni is Vera nénivel. Vera néni ellátogatott az iskolánkba és mesélt arról, hogy mik történtek vele és családjával a Soá alatt, valamint kitért arra is, hogyan alakult az élete a háború után. A beszélgetést Koch Andrea moderálta. Ezúton is köszönjük Vera néninek és a Café Centropának!
A 12.b tanulói az Elágazó ösvények kertje című rövidfilm segítségével ismerkedtek meg egy Igaz Ember, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő munkásságával. A beszélgetés során szó esett az általa alapított gyermekotthonokról és a Gaudiopolisról is.
- Pályázat
A Brit Nagykövetség az Egyesült Királyság Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) elnöksége alatt “Az én Hősöm” címmel indított esszépályázatot, melynek keretében arra kérte a Magyarországon élő 16 és 25 év közötti fiatalokat, hogy esszéikben mutassák be olyan Holokauszt-hősök történeteit, akik számukra inspirációt jelentenek. A pályázat keretében a fiatalok írhattak túlélőkről, ellenállókról, olyan emberekről – legyenek ők családtagok, szomszédok, lakóhelyük ismert vagy kevésbé ismert hősei –, akik felszólaltak a gyűlölet ellen és bátor tetteikkel nagy hatással voltak rájuk. A Nagykövetség iskolánk négy tanulójának angol nyelven írt esszéjét elismerő oklevéllel jutalmazta.
Ahmed Menna (11.a) és Stubnya Minka Zsófia (10.a) Jane Haining-ről írt pályamunkájában, Bereczki Fanni (9.a) a II. kerületben született mártír költőről Szenes Hannáról írt esszét, míg Hajdu Benedek (10.a) üknagymamájának unokahugáról, Slachta Margitról. Esszéik 80 év távlatából egyaránt szóltak emberségről, bátorságról, és az emlékezés fontosságáról. A nagykövetségen tartott ünnepélyes díjátadón Minka képviselte iskolánkat. Ezúton is gratulálunk tanulóinknak!
