GONDOLATOK A KARANTÉNBAN

Szerző: | 2020. márc. 25 | Aktualitások

Vörösmarty verse után szabadon (Gondolatok a könyvtárban) verset írt a 10. a osztály… a Google Classroomba érkezett gyöngyszemek közül válogattunk néhányat.

Miklósi Dominik:

Régen borvirágos kedvvel
Ölelt át a karosszék
Most komor ketrecbe
Zárja gondolatim a karantén

Nehéz az élet ásója,
Temetendő a szabadság
Mit ér a lét, s a tudás
Ha nincs külvilág manapság?

Művészet, mi mű-vész-lett,
Így kámforrá válik
Aszketikus módon
Emészti fel a pánik

Fejemben fonódik e
Búrjánzó búbánatban
Itthon vagyok,
Mégis, honvágyam van.

Csoma Alex:

Egész nap csak ülök a kanapén,
Kezd megbolondítani ez a karantén.
Lassan egybefolyni látszanak a napok,
Szinte olyanok vagyunk mint a rabok.

Senki sem tud semmit, fenn áll a kérdés:
Ez volna az elmúlás, ez lenne az érzés?
Csak remélni tudjuk hogy jön a megváltás
Addig is csak egy marad, a kitartás.

Bánfi Eszti:

Be vagyunk zárva, nem lehet kimenni,
Kimenni tilos, bent marad mindenki.
Úgy, hogy közben meg sem mozdulok,
Képzeletben útnak indulok:

Testem a város, mit felfedezek,
Benne az utcák oly végtelenek.
Szívem körül fonódik a villamos.
Fejemben az égbolt tiszta, csillagos.

 

Vukovári Panna tanárnő szerint az osztály mindig kapható a kreatív írás-gyakorlatokra, és úgy tűnik, a “szobafogság” költői ihletet adott a társaságnak. Reméljük, hamarosan derűsebb hangvételű alkotások is születnek, és mindenki megbarátkozik a hirtelen jött változás gondolatával!

Naptár

hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap
h
k
s
c
p
s
v
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2