Szeptember 24-én, pénteken délután a Bay Zoltán Kutatóintézetbe és az ELTE TTK-ra látogatott el zömében felsősökből álló iskolai csapatunk a kutatók éjszakája programjaira. A hetedik és nyolcadik évfolyam tanulói megnézték a Kísérletkastély előadást. A „Fizikusok játszóházában” meggyújtották a kezüket, aztán folyékony nitrogént folyattak rá. Láttak lufit szilánkosra törni, és megismerkedtek a vulkánok működésével. Fantasztikus délutáni program volt minden résztvevőnek.
És egy kis tudomány- 2 kilencedikes tanuló írása a vulkánokról a látottak alapján:
Vulkán nap – robban vagy ömlik?
Az előadás a vulkánokról és azok kitöréséről szólt, például a magmahab megszilárdulásáról és annak felszínre jutásáról. Nagy robbanás esetén vulkáni hamu keletkezik, ami mikroszkóppal figyelhető meg. A bazalthoz hasonló kőzetek kevés gáztartalommal rendelkeznek, ezért kisebb robbanást generálnak. Nagy robbanás akkor alakul ki, ha a magmában sok gázbuborék keletkezik, és ezáltal felfújódik.
Az egyik kísérletben mesterséges lávakitörést láthattunk, ahol lassan folyó magma jön ki a vulkánból, és így lávadóm képződik. A hígan folyó láva kialakulásához különleges összetételű kőzet szükséges. A leggyorsabban folyó láva az afrikai Kilimandzsáróból tört a felszínre, és 50-60 km/h sebességgel mozog. A kúp alakú tűzhányók sűrűbb, „cammogós” magmából jönnek létre.
Sztromboli típusú kitörés: rücskös, szagos, lyukacsos, vörösesbarna bazalt érkezik a felszínre. A kőzet Magyarországon is megtalálható. A vulkán kitörésekor egy-két milliméteres hamuszemcsék hullanak a földre.
23 000 évvel ezelőtt Új-Zélandon egy Balatonnál is nagyobb területű vulkán kitört. Több mint 180 m mély, és az egész északi szigetet beterítette. A déli szigetekre is kiterjedt a hatása 1200 m távolra.
Köszönjük Czoma Flóra tanárnőnek a szervezést!
